Ingyenes feliratkozás a
"MINDENT A NYUGDÍJRÓL"
hírlevélsorozatra
+
"HOGYAN HOZZA KI
A MAXIMUMOT A KÖTELEZŐ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRBÓL?"
c. azonnal letölthető ingyenes e-book.

Nézzük a konkrét megoldásokat!

A nyugdíjtőke megteremtése olyan hosszútávú pénzügyi cél, amit megtakarítással lehet elérni. A megvalósításhoz tehát nem csak pénzre, hanem egy (vagy több), kifejezetten hosszútávú tőkefelépítésre alkalmas pénzügyi megoldásra van szükség.
Miért fontos hangsúlyozni, hogy "hosszútávú tőkefelépítésre alkalmas"? Igen, azért mert nem minden forma alkalmas erre. A pénzintézetek sokféle megtakarítási formát kínálnak: bankszámla, takarékkönyv, államkötvény, befektetési jegy, részvény, kötvény, vegyes biztosítás és így tovább. Ezen formák mindegyike más és más időtávra alkalmas illetve optimális. Persze ettől függetlenül habozás nélkül eladják önnek bármelyiket, csak hagyja náluk a pénzét...

Az ígértem, hogy nem rabolom feleslegesen az idejét, ezért a nyugdíjtőke felépítésre alkalmatlan formákról nem fogok részletesen írni, de egyet megemlítek: a vegyes biztosítást. Az 1990-es évek "sláger" pénzügyi terméke volt az ún. hagyományos vagy más néven vegyes biztosítás. Talán nincs is köztünk olyan, akit - vagy akinek családját - ebben az időszakban ne keresett volna fel egy rég nem látott kedves ismerős egy visszautasíthatatlan biztosítási ajánlattal...lehet, hogy éppen Önt is? Ez ugyan hosszútávú pénzügyi konstrukció, de tudnia kell, hogy a hagyományos megtakarítással kombinált életbiztosítás tőkeképzésre alkalmatlan! Ha Önnek is van ilyen megoldása, mihamarabb vizsgáltassa meg szakemberrel, mert az ebben tartott pénze nem termel reálhozamot!

Ön vajon el tudja dönteni, hogy a különböző formák közül melyik alkalmas hosszú távra? Ki tudja választani azt, amelyikkel a legjobb eredményt érheti el? Íme, egy kis segítség.

A kiválasztás szempontjai

Ott tartottunk, hogy hosszútávú tőkefelépítésre alkalmas pénzügyi megoldásokat keresünk. Nézzük, melyek azok a szempontok, amelyek mérlegelnie kell az ön számára optimális megoldás kiválasztásakor!

ADÓZÁSI SZEMPONTOK:
(1) Kamatadó-mentesség. Minden megtakarítás hozama után 20% kamatadót kell fizetni, kivéve a hosszútávú megtakarításokat, melyeket tekintettel az öngondoskodási jellegükre, az állam kamatkedvezménnyel támogat. Ennek kiemelt jelentősége van, mert bármely más megtakarításnak 25%-kal többet kell termelnie ahhoz, hogy hozamban egyáltalán utolérje a támogatott konstrukciókat (nem tévedés: a "felülről" 20% az "alulról" 25%).

(2) Személyi jövedelemadó kedvezmény. Szintén az öngondoskodási jelleg miatt a magánszemélyként indított hosszútávú megtakarítást az állam személyi jövedelemadó visszatérítéssel támogatja. A megtakarítás tőkeképzés is, így sarkalatos kérdés a hozam. Pénzügyi szempontból nézve azt is mondhatjuk, hogy az állami támogatás ezen befektetések hozamát növeli, ezért feltétlenül érdemes kihasználni ezeket az előnyöket.

(3) Költségként elszámolható. Társas vállalkozók számára legfontosabb szempont! Megtakarítását nem az adózott jövedelméből, hanem költségént elszámolva megvalósítani - ez egy olyan komparatív előny, amit tilos kihagyni!
Nem arról beszélek, hogy önnek, mint vállalkozónak csakis és kizárólag a költségként elszámolható konstrukciókkal kell terveznie, de azzal érdemes kezdenie.

BEFEKTETÉSI SZEMPONTOK:
(1) Értékpapír alapú konstrukció legyen. Reál (infláció feletti) hozamot az értékpapír alapú befektetésektől remélhetünk. Ennek jelentősége egyértelmű: hiába termel a pénzünk pl. évi 6%-ot, ha az infláció közben 8% - ebben az estben a pénz veszít az értékéből. Az értékpapírok közül hosszú távon és biztonsággal a részvények hozhatják a legtöbbet.

(2) Választható befektetési portfólió legyen mögötte. Ez két okból is fontos: egyrészt hogy a megtakarítás a pénzpiac változásainak megfelelően alakítható legyen másrészt hogy a befeketés az ön életkorához és a lejárathoz optimalizálható legyen.

A befektetési portfólió kialakítása és menedzselése bőséges témakör. Éppen a kötelező magánnyugdíjpénztár okán ezekre az ismeretekre önnek is szüksége lesz. A "Mindent a nyugdíjról" hírlevélsorozat ezzel is foglalkozik, kattintson ide a feliratkozáshoz.

RUGALMASSÁGI SZEMPONTOK:
Nagyon fontos terület számos mérlegelendő tényezővel. Minden olyan pont, ahol egy pénzügyi megoldás rugalmas, csábító tud lenni. Sajnos nincsen olyan kizárólagos és univerzális nyugdíjcélú megtakarítás, amely az összes rugalmassági előnyt egyszerre képes kínálni, ráadásul az egyes megoldások nehezen összehasonlíthatóak.
A választásnál nyilvánvalóan az ön számára fontos (tehát nem a pénzintézet által hangsúlyozott!) tényezőket kell figyelembe venni.
Ezek a következők:
      - hozzáférhetőség : mikor, milyen feltételekkel
      - a befizetés gyakorisága változtatható-e vagy sem
      - a befizetés nagysága növelhető-e, csökkenthető-e
      - a befizetés szüneteltethető-e, megszüntethető-e

Nyugdíjcélra alkalmas illetve a
kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítások

Az előbb részletezett kiválasztási szempontok alapján három konkrét megtakarítási formát ismertetek részletesen.

Az önkéntes nyugdíjpénztárt,

amely leginkább béren kívüli juttatások (cafetéria) okán ismert és elterjedt megtakarítási forma, de cégtulajdonosként a saját számlájára adományt is adhat - önmagának.

A nyugdíj-előtakarékossági számlát,

azaz a NYESZ-t, melynek különlegessége, hogy a megtakarítása után - számos más megoldástól eltérően - nem csak bizonyos éves jövedelem alatt vehet igénybe adókedvezményt.

A unit-linked,

azaz a befektetési egységekhez kötött, biztosítási jogviszonyba ágyazott megtakarításokat, amelyeket magánszemélyként is finanszírozhat, de vállalkozásáben költségként is el tud számolni.

Mielőtt tovább olvas

El kell mondanom, hogy a legoptimálisabb megoldást nem könnyű megtalálni. Nem csak egyszerű "melyiket a háromból?" választásról van szó: a legjobb eredményt akkor éri el, ha több megoldást is alkalmaz, mégpedig úgy, hogy az adóelőnyök maximális kihasználására törekszik.

A kulcskérdés a hozam lesz az ön számára: a végeredményt, amiért az egészet csinálja és amiből majd egyszer élni fog, nem csak az dönti el, hogy mennyit tud megtakarítani, hanem az is, hogy milyen hatékonysággal lesz képes tőkésíteni a megtakarítását. Akár úgy is fogalmazhatunk, hogy önnek egyetlen dologgal kell ezután törődnie: azzal, hogy minnél magasabb hozamot érjen el.

Példa a hozamra: tételezzük fel, hogy ön évente 300 ezer forintot takarít meg. Ha ezen a megtakarításán 20 év alatt 8% helyett 9% hozamot tud elérni, vagyis egyetlen %-kal magasabbat, akkor a végén önnek 2 millió 300 ezer forinttal több pénze lesz!

Az önkéntes nyugdíjpénztár

Miben különbözik az önkéntes nyugdíjpénztár a kötelező magánnyugdíjpénztártól?

1. Jellegében
Az önkéntes nyugdíjpénztárba a tagok önkéntes alapon lépnek be, míg a magánnyugdíjpénztári tagság kötelező (2003 január 1-től minden pályakezdő számára).
2. Céljában
A magánnyugdíjpénztár célja minden jogosult állampolgár számára egy megfelelő alapellátást biztosítani, az önkéntes nyugdíjpénztár viszont már kiegészítő jellegű, a pénztártag tudatos öngondoskodásának egyik formája.
3. Tagdíjak forrásában
Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket elsősorban a munkáltatói hozzájárulások adják (pl. cafetéria), a magánnyugdíjpénztári díjakat viszont maga a tag, bruttó béréből kötelezően levonva fizeti.

Miben hasonlít az önkéntes nyugdíjpénztár és a kötelező magánnyugdíjpénztár ?

Bár fontosak a fenti különbségek, érdemes megemlíteni, hogy a pénztárak között számos területen (nyilvántartás, befektetés, intézményi struktúra) viszont nincs eltérés. Látszik ez abból is, hogy egyes pénzügyi csoportok esetében az önkéntes nyugdíjpénztár és a kötelező magánnyugdíjpénztár egy jogi személyen belül működik, egy pénztár két ágazataként.

Pénzügyi szempontból viszont a leglényegesebb hasonlóság, sőt azonosság, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak ugyanúgy, mint a kötelező magánnyugdíjpénztárak, tőkeképzési elven működnek : a tagok által befizetett járulékokat névre szólóan nyilvántartják, befektetik, realizálják és jóváírják az elért hozamot.

Mindebből az következik, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár által majdan fizetendő járadék mértéke is két dologtól függ:
- az évek során befizetett összegek (azaz a járulék) nagyságától és
- a pénztár által elért hozamoktól (tulajdonképpen a pénztár befektetési politikájától)

Abból, hogy hasonló elven működnek,
sőt sok esetben a kötelező magánnyugdíjpénztárral azonos pénzügyi csoporthoz is tartoznak, szinte egyenesen következik, hogy hasonlóan gyenge teljesítményt (alacsony hozamot) mutatnak fel.

Mi a gyenge teljesítmény oka?

1.
A pénztárak gyenge teljesítménye elsősorban a befektetési politikájukra vezethető vissza. A tagok befizetéseit - nagyon kényelmes és költségtakarékos módon - tisztán állampapírokba fektették. Az állam által kibocsájtott értékpapírok ugyan biztonságosak, viszont alig az infláció feletti (+ 1-2%) hozamra képesek - ezt a hozamot gyakorlatilag el is viszi a befektetés költsége, amit persze a tagoktól gondosan le is vonnak. Végeredmény : pénztártagnak jó esetben csekély reálhozam, a pénztárnak bevétel a tagtól levont költségből...
2.
A tagok pénzügyi tudatlansága és érdektelensége miatt a pénztáraknak nem kellett attól tartani, hogy a tagok elvándorolnak és elviszik megtakarításukat, befizetéseiket. A magyar emberek többsége nem is tudja, hogy lehet önkéntes nyugdíjpénztárat váltani, így nem alakult ki versenyhelyzet a pénztárak közt.
3.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak nem érdekeltek a hozamban és magasak a költségeik.

Mi az ön teendője ezzel kapcsolatban?

(mármint abban az esetben, ha ön önkéntes nyugdíjpénztári tag, vagy volt valaha és van befizetése, vagy majd lesz tagsága)

1.
Ismerje meg a nyugdíjpénztára teljesítményét, hozamait!
A PSZÁF évről-évre közzéteszi a pénztárak által elért hozamokat. Ha a választott pénztára a többihez képest gyengén teljesít, az folyamatos veszteséget okoz önnek.
2.
Ismerje meg a nyugdíjpénztára befektetési politikáját!
Amennyiben az ön pénztára már bevezette a választható portfóliós rendszert, válasszon az életkorának megfelelő porfóliót. Ha még 10 vagy annál több éve van a nyugdíjig, magasabb privátnyugdíja érdekében javaslom, válassza bátran a növekedési (dinamikus) portfóliót. Ha ön fiatal és kifejezetten sok ideje van még a nyugdíjig, komoly eredményre számíthat : 1% hozamtöbblet 40 év alatt 20%-kal magasabb privátnyugdíjat eredményez és ehhez csak egy kis törődésre van szükség!
3.
Ha indokolt, váltson nyugdíjpénztárt!
Javaslom,lépjen át olyan pénztárba, amely már most kínálja a választható portfóliós rendszert. Hazánkban jelenleg közel 50 ún. nyílt önkéntes nyugdíjpénztár működik, mind-mind eltérő hozammal. Érdemes tájékozódni!

Miért érdemes mégis önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodni?

A nyugdíjpénztári tagság természetesen számtalan előnnyel is jár. Az alábbiakban - az átláthatóság végett felsorolásszerűen - megemlítem azokat a körülményeket, jellemzőket, amik vonzóvá teszik az öngondoskodás eme formáját:

• a legfontosabb : bármilyen megtakarítás jobb, mint a tétlenség és a halogatás!
• adókedvezmény : a saját befizetések összegének 30%-a, évi max.100.000 Ft (a 2020. előtt nyugdíjba vonulók esetében 130.000 Ft) visszaigényelhető a személyi jövedelemadóból ( a visszautalt kedvezmény 100%-ban az egyéni számlára kerül, levonás nem engedélyezett. Az adókedvezmény a jövedelemtől függetlenül igénybe vehető!)
• már 10 év után adómentesen felvehető a felhalmozott hozam (a befizetett tőke csak 20 év után)
• munkáltató is fizetheti hozzájárulásként, sőt a mindenkori minimálbér 50%-áig adó- és járulékmentesen
• vállalati cafetéria-rendszer része is lehet; ha az ön munkahelyén így van, javaslom éljen vele!
• a tagdíj összege változtatható, a rendszeres tagdíjfizetésen túl lehetőség van többletfizetésre akár eseti, akár többszöri alkalommal.
• nyomon követhető, ugyanis a pénztári tag befizetéseit a pénztár a tag saját nevén vezetett számlán tartja nyilván, és a hozamokat is szintén erre a számlára írja jóvá. Ehhez a hozamokkal növelt összeghez juthat hozzá nyugdíjas korában a pénztártag. Egyéni számlája egyenlegéről a pénztár rendszeresen tájékoztatja ügyfeleit.
• örökölhető - a pénztártag a belépési nyilatkozaton kedvezményezettet vagy kedvezményezetteket jelölhet meg, akik halála esetén adó- és illetékmentesen öröklik a felhalmozott megtakarítást. Amennyiben a tag nem jelöl kedvezményezettet, a törvényes örökös lesz a megtakarítás tulajdonosa.
• nem elidegeníthető - az egyéni számla tartalma a hitelezők számára hozzáférhetetlen, kivétel azt az esetet, ha a pénztártag megtakarítását banki hitel felvételéhez fedezetként felhasználta.
• biztonságos befektetés - a pénztártörvény szigorú befektetési szabályokat ír elő. Az ellenőrzést a tagok közvetlenül gyakorolják, mivel szavazati joggal rendelkeznek és betekinthetnek az iratokba, könyvekbe.
• banki hitelfedezet - A 10 éves tagsággal rendelkező tagok az egyéni nyugdíjszámlájuk egyenlegének 50%-át banki hitelfedezetként felhasználhatják

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

Mire jó tulajdonképpen?

A nyugdíj-előtakarékossági számla a többpilléres nyugdíjrendszer legújabb elemeként 2006-ban került bevezetésre és annak keretein belül - az állami nyugdíj, a magán-, illetve önkéntes nyugdíjpénztárak szolgáltatásainak kiegészítésére jött létre. A NYESZ tulajdonképpen nem más, mint egy kifejezetten nyugdíjcélra szolgáló befektetési számla, amely egy értékpapírszámlából és egy ügyfél-, vagy pénzszámlából áll. A számlatulajdonos által az utóbbira befizetett összegekből vásárolt értékpapírok kerülnek előbbi számlán jóváírásra.

Milyen költségei vannak?

Mivel tulajdonképpen banki szolgáltatásról van szó, a NYESZ-nek az egyéb bankszámlákhoz hasonlóan számlavezetési díja van, azonban a vonatkozó jogszabály szerint az éves számlavezetési díj limitált, legfeljebb a portfólió 1 százaléka (de minimum 2 ezer forint) lehet. A számla előnye, hogy minden tőkebefizetés utáni első vásárlási tranzakció díjmentes, minden további tranzakcióért ugyanakkor a számlavezető cég saját kondíciós listája alapján számíthat fel már díjat. Számlanyitáskor a szolgáltatók egységesen 5000 forint befizetését kérik, ezt követően a befektetendő összeg nagyságáról és gyakoriságáról az ügyfél szabadon dönthet.

Milyen adókedvezményt lehet igénybe venni?

A NYESZ-re történő befizetések után adókedvezmény is érvényesíthető, ami - számos más kedvezménytől eltérően - nem csak bizonyos éves jövedelem alatt vehető igénybe, illetve a kedvezmény elkülönül az önkéntes pénztári kedvezménytől, tehát attól függetlenül is igénybe vehető.
A nyugdíj-előtakarékossági számla megkapta az önkéntes kasszákéhoz hasonló adókedvezményeket, azaz évente a befizetett összeg 30 százaléka után jóváírható (életkortól függően maximum 100, illetve 130 ezer forint) állami támogatás jár. A nagyobb összegű kedvezmény a nyugdíjkorhatárt 2020 előtt elérők számára biztosított. Az adókedvezmény itt sem kerül a magánszemélynek kiutalásra. Az adóhatóság az összeget a NYESZ-R megjelölésű előtakarékossági számlára utalja, a kedvezmény tehát a nyugdíjpénztárakhoz hasonlóan itt is többlet nyugdíjcélú megtakarításként (egyfajta adótámogatásként) jelenik meg. Fontos még tudni, hogy bár egy magánszemélynek több számlája is lehet, az adókedvezmények igénybevételére ezek közül csak egyet használhat fel és ezt számlatulajdonosnak a számlavezetővel NYESZ-R jelzéssel kell elláttatnia. AZ APEH csak ilyen számlára utalja az adójóváírást és a hozam is csak ilyen számlán, a nyugdíjszolgáltatás pedig csak ilyen számláról adómentes.

Milyen feltételekkel lehet hozzáférni a megtakarításhoz?

A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében a befektetett összeghez adómentesen csak nyugdíjba menetelkor juthatunk hozzá. Ennek ellenére - az önkéntes pénztárakkal ellentétben - a befektetett összeg akár teljes egészéhez 3 év elteltével is hozzáférhetünk, ami azonban azt is eredményezi, hogy az ilyen, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés adókötelessé válik. Ha ugyanis a számlatulajdonos nem igazolja a számlavezetőnek, hogy jogosult nyugdíjra, vagy ha a számlanyitástól még nem telt el legalább 3 év, akkor a befizetések, APEH-kiutalások és osztalékok feletti rész (a hozam) egyéb jövedelemnek minősül, ami SZJA és EHO fizetési kötelezettséggel jár. Ráadásul ebben az esetben a kapott adókedvezmény 120 százalékát kell visszafizetni. Fontos lehet még tudni, hogy a nyugdíjasoknak is csak akkor adómentes a kifizetés, ha a számlanyitástól már legalább 3 év eltelt.

Megfontolandó!

Mint látható, a szabályozás jellemzően korlátozza és/vagy keményen bünteti, ha valaki az eredetileg megcélzott futamidő, vagy esemény (pl. nyugdíjba menetel) bekövetkezte előtt szeretne pénzéhez hozzájutni. Bizonyos esetekben a "normál módon" megszerzett bankbetét, állampapír, befektetési jegy, tőzsdei ügylet 20 százalékos forrásadójával szemben ugyanis - jövedelemtől függően - akár 36 százalékos SZJA-val és 11 százalékos EHO-val (összesen 47 százalékos terheléssel) is találkozhatunk.

És ami nagyon fontos!

Ez az előtakarékossági forma befektetési szempontból viszont lényegi eltérést mutat a nyugdíjpénztáraktól, mégpedig azt, hogy a NYESZ esetében maga az ügyfél dönti el, mikor és mibe fektessék az egyébként kamat- és árfolyamnyereség-adó mentesen fialó pénzét. A nyugdíj-előtakarékossági számlán kizárólag értékpapír alapú befektetéseket lehet eszközölni, a választék tehát részvényből, állampapírból, jelzálog- és egyéb kötvényből, illetve befektetési alapok jegyeiből állhat. A kínálat azonban a választott szolgáltatótól (hitelintézet, vagy brókercég) is nagyban függ. A szolgáltatóknál ugyanis néhány kivételtől eltekintve pl. csak az adott csoporthoz tartozó befektetési jegyek elérhetők.
Mindebből tehát az következik, hogy a nyugdíj-előtakarékossági számlához tartozó befektetések menedzseléséhez szükségeltetik némi pénzpiaci-befektetési ismeret. A nyugdíjpénztárak választható portfóliós rendszeréhez hasonlóan a NYESZ esetében is igaz, hogy hosszabb távon akár csak 1%-os éves többlethozam nagy eredményeket képes produkálni. Nem is lehet ez másként, hiszen ebben az esetben is pontosan ugyanarról a tőkefelépítési-tőkeképzési folyamatról van szó.

Unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítás

GYORSAN SZÖGEZZÜK LE: az ún. unit-linked konstrukciók tulajdonképpen biztosításnak álcázott befektetési megoldások. Az álcázás célja az életbiztosítási jogviszony speciális jogi előnyeinek kihasználása a befektetés érdekében.

Mik ezek a speciális jogi előnyök?

• Adózási előnyök
• Az életbiztosításokra bizonyos feltételek mellett személyi jövedelemadó-visszatérítést lehet igénybe venni, aminek mértéke a befizetett összeg 20%-a, maximum évi 100ezer forint.
• minimum 10 éves futamidő esetén a befektetett összeg hozama kamatadó mentességet élvez
• 10 éven túl adómentes környezetté válik, az ezutáni eseti befizetések hozama is mentes a kamatadótól
• Jogvédelmi előnyök
• Illetékmentes örökítés
• Az adóhatóság nem férhet hozzá (csak jogerős bírói végzés esetén)

Összefoglalva tehát a unit-linked (befektetési egységekhez kötött) életbiztosítást tulajdonképpen egy adóelőnyökkel és jogvédelemmel rendelkező megtakarítási formának tekintünk, amely jogilag biztosítás, valójában befektetés.

Hogyan működik?

A unit-linked biztosítások esetében (hasonlóan a kötelező magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár és a nyugdíj-előtakarékossági számla választható portfóliós rendszereihez ÉS ellentétben a vegyes biztosításokkal) az ügyfél szabad kezet kap, vagyis - bizonyos korlátok közt - maga dönti el, hogy a biztosító mibe fektesse a pénzét.
Mindez úgy valósul meg, hogy a biztosító által az adott konstrukcióhoz rendelt befektetési alapok közül szabadon választva az ügyfél - vérmérséklete szerint - különböző kockázatú értékpapír-portfóliókba irányíthatja befizetéseit vagy akár az időközben felgyűlt teljes megtakarítását.
A unit-linked konstrukciók napjaink legmodernebb és legrugalmasabb befektetési megoldásai, amelyekkel kiemelkedő, a bankbetéteknél, állampapíroknál, kötvényeknél, banki befektetési alapoknál magasabb hozamokat lehet elérni évről-évre, így ez a magoldás kiválóan alkalmas közép- és hosszútávú célok megvalósítására.

Fentebb a vegyes biztosításokkal kapcsolatban ismertettem a hozam-költségek-rugalmasság problémáját.
Javaslom, hogy az összehasonlíthatóság és a korrektség érdekében ugyanezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg a unit-linked konstrukciók esetében is.

Hozamok:
A unit-linked konstrukciók hozamát alapvetően a mögöttük álló befektetési alapok hozama határozza meg, így az egyes ügyfelek befektetésének majdani eredménye attól függ, hogy az adott ügyfél a kínálatból milyen alapokat választ, vagyis milyen portfóliót állít össze magának.
Általában ezek a megoldások széles alapválasztékot (8-10-15 vagy akár még több féle alapot) kínálnak a befektetőknek. Az alapok közvetítésével tulajdonképpen értékpapírokba (részvények, kötvények, állampapírok) lehet befektetni, így az értékpapírok világának bizonyos fokú ismerete egyrészt szükséges, másrészt nagyban hozzájárul a befektetés hatékonyságának növeléséhez.
A befektetési stratégia kialakításáról nagyon nagy általánosságban elmondható, hogy egy hosszútávú befektetésnél indokolt lehet egy dinamikus, részvénytúlsúlyos portfólióval indulni, majd az utolsó időszakban nagy biztonságú, de már kisebb hozamú alapokra váltva megőrizni a befektetés értékét.
Nagyon lényeges továbbá, hogy ezeket a befektetéseket rendszeresen követni és szükség esetén portfólióváltással korrigálni kell - mint ahogy a nyugdíjpénztárak választható portfóliós redszerénél már ismertetésre került.

Költségek:
Sajnos, mint sok minden a világon, a unit-linked befektetés is pénzbe kerül: a különféle biztosítótársaságok különféle jogcímeken számítják fel költségeket. Nem állítom, hogy laikusként egyszerű volna ezek összehasonlítása, de nem is lehetetlen.

Én önkényesen két külön csoportra osztva említem meg a költségeket.
1. Az életbiztosítási védelem költségei.
Tisztáztuk, hogy a jogi előnyök "megszerzése" érdekében a unit-linked konstrukciók életbiztosítási védelmet is adnak. Fentebb a vegyes biztosításoknál említésre került, hogy az ügyfél - nyilvánvalóan - évről évre idősebb lesz, ezzel a biztosító haláleseti kockázata növekszik, tehát a beépített életbiztosítási szolgáltatás díja évről évre emelkedik - és ez így rendben is van. Ennek a díjnak elfogadható szinten való tartása úgy oldható meg, hogy a unit-linked konstrukcióba már induláskor a lehető legalacsonyabb életbiztosítási védelmet érdemes kérni és a szükséges védelemről más egyéb, praktikusan egy tisztán kockázati biztosítással célszerű gondoskodni. A megtakarításunk és az életbiztosításunk ilyentén különválasztásával elérjük, hogy hogy a megtakarításunk (majdnem) tisztán megtakarítás marad, míg az életbiztosításunk költségét könnyen kontrollálhatjuk illetve könnyűszerrel élethelyzetünk változásaihoz igazíthatjuk.
2. A befektetés költségei.
Az alapok működtetéséért, a pénz kezeléséért külön díjat kell fizetni és azt kell mondjam, hogy ez is természetes. A befektetési alapok létrehozása, koordinálása és a megfelelő hozamok elérése a biztosítóknak is pénzbe kerül: ezért a befektetési szakértelemért bizony költséget számítanak fel. Ami ezt a költségcsoportot némiképp nehezen kalkulálhatóvá teszi az az, hogy az egyes költségek megfizetését a befektetési egységek számának csökkentésével, másokat az indokolt darabszám pénzre visszaválásával rendezik az ügyfél számlájáról. Mindkét esetben nagy szerepe van az aktuális árfolyamnak, ezért ezen költségeket pontosan előre kiszámítani nem mindig lehet.
A költségek mértéke és a levonás módja azonban rögzített, így ez a fajta elszámolás még mindig korrektebb a vegyes biztosítások rejtett költségeinél.

Külön szeretnék itt megemlékezni az ún. szerzési díjról (költségről), amely tulajdonképpen a biztosítási szerződést kötő ügynök jutalékát jelenti. Sokszor hallom-olvasom magánemberek azon vélekedését (főleg alkuszokkal kapcsolatban), hogy "nem kötök semmit, mert az alkusz jutalékát is nekem kell kifizetni". Bizony, ezen konstrukciók esetében számolnak az ügyfélszerzés költségeivel, ez azonban a termék árába be van építve és ez a jutalék mindenképpen kifizetésre is kerül. Tessék megpróbálni besétálni egy biztosítóba, hogy szerződést szeretne kötni: nem az ablaknál ülő hölgy fog önnel foglalkozni, hanem kerítenek önnek egy ügynököt... Bizony, ez a költség az ilyen szerződés elengedhetetlen része, tehát ezt valahol a szerződőnek mindenképpen meg kell fizetnie. Ne felejtsük el azonban a másik oldalt sem: a becsületesen dolgozó ügynök, alkusz vagy bróker egyszeri jutalék fejében egy ilyen szerződéssel 10-15-20 évre elkötelezi magát az ügyfél felé, ne sajnáljuk tehát tőle a pénzt...

Rugalmasság:
Ezen a téren bizony sok minden változott: a korszerű unit-linked konstrukciók számos rugalmassági elemet tartalmaznak. Az egyre több és több hasonló megoldás megjelenésével a rugalmasság - a korábbi merevebb szabályok után - talán kicsit a konstrukciók közötti verseny egyik eszköze is lett.

Ma már szinte kivétel nélkül lehetőség van a futamidő közben

• a díj növelésre
• a díj csökkentésre
• a rendszeres díj előre fizetésére
• a díjfizetés szüneteltetésére
• a díjfizetés újraindítására
• eseti befizetésre
• az esedékes folyamatos díj eseti számláról való rendezésére
• hitelfelvételre a megtakarítás terhére
• teljes díjmentesítésre
• visszavásárlásra.

További nyugdíjcélú megtakarításokkal hírleveleinkben foglalkozunk.

Navigáció: nyugdíjszámítás | nyugdíjrendszer | NYESZ | Magán nyugdíjpénztár |