blank

Hárompilléres nyugdíjrendszer

A magyar nyugdíjrendszer három pillérből áll:

Az első két pillér tartalmazza a kötelező elemeket, a harmadik pedig már a tudatos öngondoskodási formákat. Némely források az egyes öngondoskodási módozatokat 4. ,5. ,6. stb. pillérként említik. Ez a továbbtagolás teljesen felesleges: minden további elem ugyanis már önkéntes jellegű megtakarítás, így egyazon pillérhez (a harmadikhoz) tartoznak.

blank

  I. pillér - Az állami (TB) nyugdíj


A baj forrása: a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer

A második világháború után Európa számos országában - mint ahogy Magyarországon is - úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszert hoztak létre. Ezen nyugdíjrendszerek működési elve az,hogy a lakosság aktív, tehát dolgozó-termelő része által befizetett járulékokból fedezik az időskori állami nyugellátásra törvényben szabályozott módon jogosultságot szerzett időskorúak ellátását, azaz nyugdíját.
Ezek a rendszerek fenntarthatók mindaddig, amíg az ún. termékenységi ráta (azaz a szülőképes nőkre jutó gyermekek száma) eléri vagy meghaladja a 2,1-es értéket. Ez az arányszám szüksége ugyanis egy populáció, egy ország népességének fenntartásához. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha a termékenységi ráta 2,1 alá esik, akkor az adott ország népességének létszáma - szaporodás útján legalábbis - nem képes növekedni, sőt csökken. Ez az érték a 2000-es években Magyarországon 1,3 körül mozog, de az Európai Unió átlaga is csak 1,48 !
Hova vezet mindez? Gyakorlatilag egész Európának számolnia kell azzal, hogy népessége elöregszik, ami viszont (könnyen belátható) finanszírozhatatlanná teszi a felosztó-kirovó nyugdíjrendszereket.

Hogyan öregszik egy jóléti társadalom?

1. Csökken a gyermekvállalási kedv
A fejlett országokban szinte kivétel nélkül megfigyelhető, hogy a nagyobb fokú jólét és az individualista gondolkodás folytán az emberek már a meg sem született gyermekeiktől is elhatárolódnak, azaz tulajdonképpen "hanyagolják" a gyermekvállalást. A jelenség vizsgálatát, magyarázatok keresését hagyjuk meg a szociológusoknak.
2. Folyamatosan emelkedik a várható élettartam
A XX.század második felében egy korábban soha nem tapasztalt mértékű technikai fejlődés tanúi lehettünk. Az egyre újabb technikai vívmányok azonnal megjelentek az orvostudományban és a gyógyszerészetben is és tulajdonképpen forradalmasították a gyógyítást. Gondoljunk csak a korábban soha nem látott képalkotó-diagnosztikai eszközökre (CT, MRI stb.), a lézer orvosi alkalmazására, a génsebészetre, a szervátültetés új lehetőségeire és így tovább folytatva a sor szinte a végtelenségig.
Mindezen új vívmányok témánk szempontjából legfontosabb közös ismérve, hogy mindegyik alkalmas az emberi élet meghosszabbítására és végső soron (társadalmi szinten) a várható élettartam növekedését eredményezik.
A fenti két tényező "eredője" egy irányba hat:a társadalom elöregszik, egyre csökken az aktívan dolgozók és egyre emelkedik a nyugdíjasok száma,durvábban: egyre kevesebb keresőre egyre több eltartott jut. Jogos a következtetés : egy ilyen környezetben működtetett nyugdíjrendszer az óriási deficit miatt még a gazdag társadalmakban sem fenntartható.

Milyen egyéb súlyosbító tényezők terhelik speciálisan a magyar nyugdíjrendszert?


Íme elöljáróban néhány beszédes adat a statisztikák kedvelőinek:

Szakemberek egybehangzó véleménye szerint a globálisan tapasztalható elöregedés mellett speciálisan a magyar nyugdíjrendszert terhelő legfőbb tényezők:

Mindezeken kívül egy rendkívül súlyos (de legalább felismert) problémával kell szembenéznünk :
A kérdés: elbírja-e a magyar nyugdíjrendszer a Ratkó-gyerkeket?
Egy kis emlékeztető a "feledékenyebbeknek": a Ratkó-korszak az 1950 és 1956 közötti fél évtizednek a népesedéspolitikájára utaló elnevezés. Ebben az időszakban abortusztilalom és gyermektelenségi adó volt érvényben Magyarországon, melyek következményeként a természetes szaporodás üteme jelentősen felgyorsult. Az ezen időszakban születetteket nevezik Ratkó-gyerekeknek. Nyugdíjrendszerünk szempontjából mindez azért fontos, mert az akkori népesedéspolitika által generált demográfiai csúcs szülöttei (tehát a Ratkó-gyerekek) 2013-tól fognak tömegesen nyugdíjba vonulni.
A válasz : egyértelmű nem. Az ismert körülmények és nyugdíjszámítási módszer mellett a Ratkó-gyerekek tömeges nyugdíjba vonulása finanszírozhatatlanná tette volna a nyugdíjrendszert.
A megoldás:drasztikusan lecsökkenteni a 2013 után nyugdíjba vonulók járandóságát. IGEN,kedves olvasó,ez történt önnel is : a magyar állam a nyugdíjtörvény 2008-tól hatályos megváltoztatásával, pusztán adminisztratív eszközökkel elvette a jövőbeli járandóságának tekintélyes részét!

Mit is változtatott meg a magyar állam az új nyugdíjtörvénnyel?

Mi vár tehát a 2013 után nyugdíjba vonulókra?

Ez a kérdés sokszor és sok fórumon felvetődött, napjainkra ennek a témának már jelentős szakirodalma is van (ha érdeklődik a téma iránt, a legfrissebb hírekről, elemzésekről rendszeresen értesülhet hírlevelünkből).
Jelen weboldal keretei közt a számomra legmeggyőzőbb értekezést szeretném megismertetni önnel.
Augusztinovics Mária és Köllő János közgazdász-kutatók tollából a Közgazdasági Szemle 2008. februári számában megjelent tanulmány szerint az ötvenes években születettek közül félmilliónyian semmilyen vagy csak nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak. A két szakember munkájában az 1945 és 1959 között születettek aktív életpályáját elemezte úgy, hogy a 15 évjárat konkrét jövedelmi és foglalkoztatottsági adatait vette figyelembe (mint tudjuk, a nyugdíjmegállapítás alapja továbbra is e két paraméter: a jövedelem és a szolgálati idő). A kiválasztott korosztályról 2005-ig bezárólag rendelkeztek hiteles adatokkal. Mivel az elemzés tényadatokat használ fel, joggal kezelhetjük tényként a kutatók végkövetkeztetéseit is. Fontos továbbá, hogy az elemzés során optimista forgatókönyvvel számoltak, azaz a javuló foglalkoztatottságot, a munkavállalók képzettségi szintjének emelkedését, a rokkantnyugdíjasok számának csökkenését és a nyugdíjban menetel idejének későbbre tolódását feltételezték.
Tehát:
A vizsgált korosztályokba (a 15 évjáratba) a magyar népesség ötöde, valamivel több, mint 2,1 millió ember tartozott, akik közül 2005-ben

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az 56%-ból mindannyian meg is szerzik az időskori nyugdíjra való jogosultságot,mivel ahhoz - a jelenlegi szabályozás szerint - minimum húsz év elismert szolgálati idő szükségeltetik.
Annak kiderítéséhez, hogy az 56+21%-ot kitevő, 2005-ben még nem nyugdíjas réteg milyen hányada szerzi majd meg a szükséges szolgálati időt, Augusztinovics Mária - Aldous Huxley:Szép új világ c. könyve alapján - a munkaképes korúakat négy kategóriába sorolva vizsgálta tovább (a vizsgált időszak itt nem a teljes életpálya, hanem a 2001-2005 évek voltak).

Következtetések:
Az adatokból egyszerűen kikövetkeztethetjük, hogy az 1945 és 1959 között született korosztály 2005-ben még aktív tagjainak Béta2 és Gamma csoportja, azaz 31%-a, azaz közel a HARMADA (!) nem szerzi meg az időskori ellátásra való jogosultságot ! Mindezek alapján az elemzők 2020-ig - óvatos becsléssel - 250-500 ezer főre teszik azoknak a számát, akik tehát nem szereznek jogot nyugdíjra (ha marad a feltételként megszabott húszévnyi szolgálati idő) !

Mire számíthatnak a Béta1 és az Alfa csoport tagjai, azaz akik jogot szereznek a nyugdíjra?
Nos, rájuk sem a gondtalan öregség vár, mert az ellátás összege jóval alacsonyabb lesz, mint a mai nyugdíjasoké. Ennek két oka van:
- minnél több év keresete szolgál a nyugdíjszámítás alapjául (a keresetek beszámítása 1988-tól kezdődik), annál nagyobb arányban kerül(het)nek be alacsonyabb keresetek (a kezdőkeresetek) a számításba
- 2013-tól újra változik a nyugdíjszámítás. A jelenlegi számításban a legkorábbi szolgálati évek alacsonyabb jövedelmeit egy nagyobb szorzószámmal (ún. valorizációs szorzó) korrigálva veszik figyelembe, míg 2013-tól minden egyes év keresete 1,65-ös súllyal esik latba az nyugellátás kalkulációjakor. Ennek következtében a 2013-tól érvényes számítás az életkereset 60%-ának megfelelő nyugdíjat fog eredményezni, míg ugyanez az arány a 2005-ben érvényes számítási módszerrel 75%-os nyugdíjat adott. A változások következményeként 250-300 ezren lesznek azok, akik szert tettek ugyan a nyugdíjra, de ennek mértéke nem éri el az átlagkereset 40%-át.
A megszerzett nyugdíj csak kezdetben biztosítja, hogy a nyugdíjasnak ne kelljen rosszabbul élnie, mint a munkavállalóknak. A nálunk is alkalmazott ún. svájci indexálás - mely a keresetnövekedést és az inflációt felerészben veszi figyelembe a nyugdíjak éves emelésénél - nem garantálja, hogy a nyugdíjak növekedése együtt mozog majd a munkabérekkel. így egy friss nyugdíjasnak, aki induló nyugdíjként az aktuális átlagbér 60%-át kapja, azzal kell számolnia, hogy ellátásának színvonala húsz évvel később az akkori átlagbérnek csupán 40%-a lesz.

Mi következik mindebből?

Tisztelt olvasó, a nyugdíjrendszer, a magyar állam szemében ön is, én is, sőt családtagjaink és a barátaink is - tehát mi mindannyian, akik majd egyszer nyugdíjba vonulunk -, ma nem többek, mint Alfák, Béták és Gammák vagyunk.
Beláthatjuk, hogy ha megöregszünk és már nem leszünk képesek munkából jövedelmet teremteni magunknak, akkor - saját megtakarítás hiányában vagy utódaink segítsége nélkül - nem tudunk majd megélni. A különbség köztünk csupán annyi lesz, hogy az Alfák és a Béta1-ek nyugdíj címén kapnak majd egy jelképes összeget és méltatlan anyagi körülmények közt elvegetálnak, a Béta2-k és a Gammák egy fillért sem kapnak majd és elszegényednek, akár előre elszegényítik gyermekeiket is.

Mit kell tennie?

Mindenekelőtt iratkozzon fel a hírlevélre!
Rendszeres hírlevelünkben
   - sorra vesszünk minden tényezőt, ami befolyással lesz a nyugdíjára,
   - segítünk meghatározni annak várható nagyságát,
   - ismertetjük és összehasonlítjuk az összes nyugdíjcélú megtakarítást
olyan részletességgel, hogy akár egyedül rendbe tudja tenni a nyugdíját.

Segítségképpen mindjárt itt egy ingyenes e-book: töltse le és tudja meg, hogyan lehet kihozni a maximumot a kötelező magánnyugdíjpénztári megtakarításából!
Ne hagyja ki, mert többletköltség nélkül jelentősen magasabb nyugdíjra tehet szert!

Ingyenes feliratkozás a
"MINDENT A NYUGDÍJRÓL"
hírlevélsorozatra
+
"HOGYAN HOZZA KI
A MAXIMUMOT A KöTELEZŐ MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRBÓL?"
c. azonnal letölthető ingyenes e-book.

keresztnév:
email cím:
életkor:
válasszon:

A hírlevélről bármikor leiratkozhat.

Navigáció: nyugdíjszámítás | NYESZ | főoldal | Magán nyugdíjpénztár | Energiamegoldás |